Mottóul egy testvér-szomszédi kapcsolat-sztereotípia: A röszkei szerb-magyar határon fekete Mercedes terepjáró gördül a vámosokhoz, benne erős, szimpatikus, intelligens, hiányos hajkoronájú emberek.
- Hová mennek?
- Szegedre leszámolni……..izé,akarom mondani, Budapestre, várost nézni, kikapcsolódni.
„Róma, London, Párizs? Ugye maga nem normális?” – Rémlik az örökzöld sanzon megboldogult rendszeridegen Ibolya nénikéd Hungária hamis-pezsgős béééééégetésében a helyi művelődési ház munkaszombati estjéről Megmondta már az öreglány is: járjon Európa kultúrszentélyeibe, top10-es világvárosaiba, vagy akárcsak a napfényes Toszkánába, a giccses Velencébe, a bulizós Barcelonába, a sörfesztiválos Münchenbe a csóró multititkárnő a suzukis barátjával, a 28 évesen még állásnélküli jogász-bölcsész alterállat, és vigyék magukkal az Ostoros családot Alsőszögödről, meg az összes további megalúzert.
Suhanunk a röszkei szerb-magyar határon, irány a dél-kelet európai BULICAPITAL! Utunkat szilikonvarázsló rendőrnők, lopós romagyerekek, büdös csevapcsicsa, lebombázott házak és balkáni izléstelenség fogja keresztezni. Mégis paradés sztorik, szláv hangulat, toklász a seggben és amolyan trendycool bankár/ tanácsadó/ kardioógus - ralphlauren polós volvós életérzés vár minket.
Persze, tudtuk, hogy a büszke brazilok képtelenek lesznek megbirkózni a vb döntőről egyszerre távozni akaró 150 ezer turista repülőgépeinek, plusz a celebek, politikusok, résztvevő csapatok, FIFA seggnyalók privatjet-jeinek logisztikájával. Mégis volt remény a közeli indulásra: alkoholos kipárolgástól bűzlő satnya testünket átpréseltük az útlevélvizsgálaton, a biztonsági ellenőrzésen, a jegykontrollon, és végre beirányítottak minket egy kisebb várakozó helyiségbe. Dottore ment előre, és én csak annyit észleltem, hogy 5dl-es Jameson-os üvegcséjét a kezében szorongatva, szederjes arccal, fél-náci karlendítéssel elkiáltja magát:
- Üdv a Vezérkarnak!
A következő 20 perces rémálmot senkinek nem kívánom. Egy pillanatig nem tudtuk élvezni a Krisztus szobor körüli kűrt, a Maracana madártávlati látványát, vagy a strandok fölött elhúzott csíkunkat.
-Annyira be vagyok szarva, mint amikor pár hete kielőztem a 8-as úton a hivatali Skodámmal, és a szembe jövő sávban megláttam a hasonló manővert végző Császár Elődöt - próbál humorizálni Polgi, de Ügyvéd úr addigra már falfehér arccal hány a zacskóba.
-Bejelentést kaptunk, miután szexuálisan zaklatta az erkély-szomszédot, lezuhant a barátjuk – mondja kristálytiszta angolsággal a security főnök. Kirohanunk mind a teraszra, ahol Dottore ruhái, de még alsónadrágja is hevenyészett gondossággal vannak felakasztva a korlátra. És nem lehet nem észrevenni a szinte érintetlen koktélos poharat a földön.
A szomszéd teraszon egy igazán jól karbantartott, picit felfújt szájú és mellű MILF nő szipog, karjai védekező pózban takarják kebleit. Állítólag őhozzá készült meztelenül átmászni Dottore a korlátokon keresztül, és aztán már csak ruhái maradtak mementónak….
Végre feltűnik a főportás – biztos megjött a barátunk. De nem, csak arra kér minket, hogy hagyjuk abba letelepedő focistafeleségek és manökenek ily feltűnő stírölését, mert panaszkodtak már a vendégek. Hiába, 24 órája úton vagyunk, és érkezésünk óta már vagy öt Caipirinhát bezúztunk fejenként - most is épp egy újabb kört rendelünk GyP szobaszámlájára. De józanul is nehéz lenne a tekintetünket kordában tartani, amikor ilyen brazil manöken hölgyek üldögélnek velünk szemben.
Mindenki karnevál és a foci vb lázában ég, hőseinket azonban a Caipirinha fűti. Plázs, alkohol, szex is lehetne, de persze a Zokosutazoó csapat először rendőri attakba keveredik a nyomornegyedekben, majd meztelenül vezetnek ki minket a Sheratonból. Hamarosan már Ipanama legjobb VIP klubjában iszogatunk a kivénhedt Deco-val, befizetünk egy részeg repülésre a Maracana és Corcovado-felett, majdnem lekéssük a meccset. Megfejtjük a brazil üzleti- és foci- csoda titkát, végül az MLSZ vezérkarral utazunk haza. RIA-RIA-RIO!
Dottore úr nagyvonalú családapa: mindkét lányának otthon tovább festhető matrioska baba készletet hozott. Másik énje viszont egy megrögzött csóró tolvaj, rendszeresen kilopta a kupi-katalógust a fekete Ladákból, és ezt osztogatja itthon a barátainak...
A hely közvetlen környezetében még durvább a helyzet, kizárólag járó motorú Hummerek, Tuaregek. A sofőr benn vigyázz míg a tulaj mulat – hogy a járó motor egyfajta benzinzabáló státuszszimbólum, vagy csak elővigyázatosság, hogy bármikor pillanatok alatt menekülni lehessen – nem tudom. Előttünk épp 20 centis magassarkú bombázó escort-lányokat terelgetnek be a kidobók, jó nőből nem lehet itt hiány. Mi viszont azonnal fennakadunk a facecontrolon. Pedig, és most jön a slusszpoén, vasárnap délután 6 óra van...
Fantasztikusan ihletett hely ez, szomorú hogy néhány részeg komisszár ekkora felfordulást tudott okozni. Hála Istennek a műkincsekben nem tettek sok kárt – igaz 90 éve leálltak a gyűjtéssel. Az Ermitázs előtt akkora sor áll, hogy nemhogy a másfél óra múlva esedékes zárásig, de másnap délig sem jutnánk be. Ilyenkor kell a jó magyar virtus, na meg a trendycoolbankártanácsadókardioógusralphlaurenpolósvolvós szemlélet: ez itt Oroszország, Kelet-Európa. Ha ekkora sor van, az csak a kereslet fellendítésére szolgál, biztos van VIP, biztos akar itt valaki még pénzt keresni.
Mert leszarnak. Mert leszarják a külföldet, leszarják az idegen nyelvet, leszarják a pénzedet, a kinézetedet. Mint később látni fogod, nemcsak a galambok, a nők is leszarnak. Azért mert Oroszország olyan hatalmas, és annyira elvan magával, annyi pénz, gazdagság, erő, kultúra van, hogy nem szorulnak rá a külföldre, és nem is tették soha. És ők nem is vágyódnak igazából sehova. Ha meg kikerülnek, legfeljebb megveszik nemcsak a tolmácsot, helyi nőt, házvezetőt, de megveszik fél Chelsea-t, Davos-t, és Cannes-t. Na meg Szentendrét.
