Kézenfekvő. Sima ügy. Már a Googlemaps és Michelin útvonaltervező is megmonnya’: egyenes az út délnek, a Kunság és Bánság után bevesszük Nándorfehérvárt, idióta-biztos navigálás, majdnem végig autópálya, 4 óra maximum. Hát talán ha a bank privátjet-jével utaztunk volna, de az sajnos foglalt volt, a nyugdíjba készülő vezér tartott rajta ?melyik playmate-celeb franciázik jobban? versenyt. Marad a Silveredge csomaggal felszerelt vállalati Opel – ne kérdezd mit jelent az extra, mert a verda 87 lóerős max, szerintem nincs is 5. sebessége, és mintha a kesztyűtartó is csak virtuális díszítés lenne benne, mert nem nyitható.
Kézenfekvő. Sima ügy. Már a Googlemaps és Michelin útvonaltervező is megmonnya’: egyenes az út délnek, a Kunság és Bánság után bevesszük Nándorfehérvárt, idióta-biztos navigálás, majdnem végig autópálya, 4 óra maximum. Hát talán ha a bank privátjet-jével utaztunk volna, de az sajnos foglalt volt, a nyugdíjba készülő vezér tartott rajta ?melyik playmate-celeb franciázik jobban? versenyt. Marad a Silveredge csomaggal felszerelt vállalati Opel – ne kérdezd mit jelent az extra, mert a verda 87 lóerős max, szerintem nincs is 5. sebessége, és mintha a kesztyűtartó is csak virtuális díszítés lenne benne, mert nem nyitható.
Na de mégsem akartuk kockára tenni egyikőnk cabrio alfa romeóját/ bmwjét/ volvóját sem, lopják el az Opelt a szerbek.
Az út valóban kiszámítható nyugalomban és unalomban kezdődik az M5-ös magyar szakaszával. Épp arra ideális a benzinkútnál akciósan vett karton sör, hogy egzisztenciális és kulturális színvonalunkhoz méltó, az ország nehéz strukturális helyzete miatt aggódó, egyszersmind felemelő, pozitív beszélgetésbe bonyolódjunk a síkságon. Hogy csak egy, a mélymagyarvalóságot és trendycool bankár/ tanácsadó/ kardioógus ralphlauren polós volvós életérzést megvilágító monológot ismertessünk a’la Dottore sztár-plasztikai sebész barátunk:
„mostanra már….ööö…..(sörböfi) a magyar egészségügyben….ööö…ha beteg leszel…öööö….akkor a főorvos kapcsolat, a pénz, a pozíció, a hírnév, a hatalom már kurvára nem elég…..ööö (opelt betöltő sörfing)….mostanra má’ kurva nagy szerencse is kell, hogy meggyógyuljá’”.
A magvas gondolatokból Tom makkból felszakadó sóhaja emel ki minket, arról fantáziál, hogy társbankjában dolgozó szerb e-mail/facebookos barátnője valószínűleg aranybarna testtel, hatalmas-feszes keblekkel és napfényízű puncival várja már ma este Belgrád belvárosában……
- Na meg óriási vákummal a szájában – toldja meg a kiégett, midlife-crisis minden tünetét produkáló kis utazó OKOS-csapatunk naturalistája, a Dottore.
És varázsszóra a lányok is megjelennek: érdekes módon a szerb határőrnők egyfajta hostess lányként serénykednek, szórólapot osztogatnak. Mi balgák gyermeki örömmel azt hisszük, hogy a belgrádi nightclubokat népszerűsítik, de valójában országimázst építenek: arról ír a fecni, hogy több mint 200 km autópálya vár minket – már ha majd egyszer megépítik!
Eképp trenírozva vágunk hát neki a második, határon túli szerb 250 kilométeres szakasznak. Autópályának nyoma sincs, a szűk kétszer egysávos út mintha a Gyűrűk Ura Senkiföldjéből lenne ismerős. Méteres parlagfű, az autópálya-építést mímelő kirakat-kilométerenként egy markológép az út mentén, gondosan vigyázva, hogy a kukoricásból ne hasítson ki 5 méternél szélesebb csíkot. Néha egy-egy falu és benne birka-szállító kamionok törik meg az unalmat.
Itt már dívik a balkáni autóverseny divat: két sávon három autó fér el, előzni minél pofátlanabbul, majd a szembejövő lehúzódik. A szerb közlekedésiek igazán kifinomult módszert tesztelnek a gyorshajtás (úristen, miből gondolják, hogy megvalósítható, ha néha kombájnok és ökrösszekerek hajtanak fel az európai főútra?) és balesetek megelőzésére, rendszertelen 40kmamegengedettlegnagyobbsebességtáblákkal próbálják lassítani a forgalmat és tömni a zsebüket a bírságpénzzel. Szinte halljuk, ahogy a határtól alig három kilométerre előttünk haladó, türelmetlen, ezért kettős záróvonalnál és 30 km-es táblánál 100-zal előző honfitársunkat lekapcsoló szerb-vajdasági rendőrök gúnyos első kérdését: „maguk most autókázni, vagy szopni és tejelni járnak ide?”.
De hát ez is csak a lúzerekkel történhet meg, az igazi OKOS utazók mindig valakinek a seggébe bújva, fedezékben haladnak. Átlagban 5o km-es sebességgel, újabb 6 órán keresztül Belgrádig.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.